Blog
A kiskamasz és a kineziológia
Kiskamasz kornak nevezzük a gyerekkori fejlődés 10 és 14 éves kor közötti időszakát. Ekkor kezdődnek a pubertás jelei, és a gyermekek testi, érzelmi és szociális fejlődése is gyors ütemben zajlik. Ez az életszakasz az előpubertás (10-12 év) és a pubertás (12-14 év) között helyezkedik el, amikor indul a felkészülés a felnőtté válásra, de még a serdülőkor előtt járunk, ami 15-18 éves kor között jön el. A kiskamaszok tehát a fejlődés kritikus időszakában vannak, ezért különösen sokat profitálhatnak a kineziológia egyedi és sajátos emberképéből és probléma-megközelítéséből.
Kihívás kihívás hátán
A kiskamaszkor hormonális és lelki változásai sokszor komoly stresszel járnak, és nem minden kamasz képes megfelelően kezelni az ezzel járó érzelmi terheket. A sokfajta segítő módszer mellett a kineziológia segíthet megérteni saját magukat, eszközöket adni a bennük felmerülő problémák megoldására és javítani testi, lelki állapotukat.
Leggyakoribb kiskamasz-panaszok
1. Érzelmi egyensúly megteremtése
A kiskamaszok gyakran küzdenek érzelmi hullámzásokkal. A hormonális változások, a társas kapcsolatok bonyolultsága és az iskolai elvárások mind-mind stresszel járnak. Elsődleges fontosságú tehát az érzelmi egyensúly helyreállítása. Az izomtesztelés segít feltárni azokat az érzelmi blokkokat, amelyek gátolják a gyermekek érzelmi jólétét, feloldva a tudat alatti feszültségeket, csökkentve a szorongást, a félelmet és a többi negatív érzelmet.
2. Önbizalom növelése
A pubertás idején a gyermekek gyakran szembesülnek a saját testükkel és önképükkel kapcsolatos kérdésekkel. A kineziológia képes azt elérni, hogy a gyerekek pozitívabban tekintsenek önmagukra, megerősítsék önbecsülésüket, és magabiztosabban lépjenek előre a saját fejlődésükben.
3. Stresszkezelés
Az iskolai terhek, a baráti kapcsolatok és a családi elvárások mind olyan tényezők, amelyek növelhetik a gyermekek stressz-szintjét. A kineziológia különböző – relaxációs vagy mozgásos – technikákat ajánl a stressz oldására. S mivel az izom pontosan “megmondja”, hogy mi okoz stresszt a gyermek életében, célzottan lehet dolgozni a problémák elhárításán.
4. Fizikai problémák
Sok kamasz szenved különböző testi panaszoktól, fejfájástól, hátfájástól, derékfájástól vagy mozgáskoordinációs problémáktól. Az izomtesztelés során azonosítani lehet azokat a fizikai blokkokat, amelyek ezekhez a tünetekhez vezetnek. Ez segíthet abban, hogy jobban érzékeljék a saját testüket, és hamarabb észrevegyék annak jelzéseit.
5. Testi változások és önkép
Ebben életkorban a gyerekek teste drámai módon megváltozik. A hormonális ingadozások, a növekedési ugrások, a fizikai átalakulások mind befolyásolják a fiatalok önképét. A kiskamaszok a testi változásokat sokszor nehezen tudják elfogadni. A pattanások, a testalkat változása és az új testi érzések szorongást okozhatnak, amit oldani érdemes.
6. Tanulási nehézségek kezelése
Az iskolai követelmények egyre nőnek. A bonyolult tantárgyak, a tesztek, vizsgák és házi feladatok növekvő száma stresszt okozhat. Az iskolai teljesítményre vonatkozó elvárások, valamint a szülők és tanárok nyomása felerősítheti a szorongást, és a gyerekek nem mindig tudják, hogyan kezeljék a túlzott elvárásokat. A kiskamaszok érdeklődése gyorsan változhat is. A tantárgyak, a különböző szabadidős tevékenységek vagy hobbi iránti lelkesedés is hullámzó lehet. Azok a gyerekek, akik eddig jó tanulók voltak, hirtelen elveszíthetik az érdeklődésüket az iskola iránt, ami szülői és pedagógusi aggályokat okozhat.
A kiskamaszok körében előfordulhatnak konkrét tanulási problémák is, szorongást, frusztrációt okozva. A kineziológiai kezelések nyomán a gyerekek jobban tudnak összpontosítani, frissebb lehet a memóriájuk, és számos tapasztalat mutatja azt, hogy könnyebben tanulnak. Bizonyos gyakorlatok az olvasási, írási, vagy beszédkészséget is javíthatják, stimulálva az agyat.
7. Szociális kapcsolatok javítása
A kiskamaszok számára különösen fontosak a baráti vagy kortárs közösségi kapcsolatok, de gyakran nehezen kezelik az interperszonális kihívásokat. Ha jobban megértik saját érzelmeiket és reakcióikat, könnyebben kezelhetik a társas interakciókat is. Ha pedig a kommunikációs készségeikben is tudnak fejlődni, az szintén pozitívan hat szociális kapcsolataikra.
8. Identitáskeresés
A kiskamaszkor a személyes identitás kialakulásának egyik legfontosabb időszaka. A gyerekek próbálják megtalálni a saját helyüket a világban, bár sokszor nem biztosak abban, hogy kik is ők valójában. Az olyan kérdések, mint a “Ki vagyok én?” vagy “Mi lesz belőlem?” gyakran zűrzavart okoznak az érzelmi világukban, és sok energiát leköt annak felfedezése, hogy hogyan tudnak beilleszkednek a társadalomba, a családba és az iskolai közösségbe.
9. Szülői elvárások és függetlenség vágya
A kiskamaszok egyre inkább igyekeznek függetlenné válni a szüleiktől, ugyanakkor továbbra is szükségük van a szülők támogatására és útmutatására. Az ebben az időszakban megjelenő konfliktusok, mint például a szülők és gyermekek közötti határok kérdése, gyakran okozhatnak feszültségeket. A kiskamaszok szeretnének több önállóságot, de az életkorukból fakadóan még nem képesek teljesen önálló döntéseket hozni.
10. A digitális világ és a közösségi média hatása
A kiskamaszok számára a digitális világ, a közösségi média és az online interakciók egyre fontosabbá válnak. Ezzel együtt azonban megjelenik mindezek árnyoldala: az online zaklatás, a társadalmi összehasonlítgatás, a dezinformáció és a túlzó elvárások problémaköre, ami szintén kihat az önértékelésükre. A túlzott internet- és közösségi média-használat más problémákhoz is vezethet, mint például a figyelemzavarok, a szorongás, vagy az alvásproblémák.
11. Párkapcsolatok és romantikus érdeklődés
Megjelenik a szerelem témája, de a kiskamaszoknak még nem minden esetben van elég érzelmi és szociális érettségük a kapcsolatok kezelésére. Az első párkapcsolati próbálkozások gyakran túlterhelik a gyerekeket, különösen, ha nem tudják, hogyan reagáljanak az érzelmeikre.
A kineziológia minden életkorban rendkívül hatékony eszköz, mert holisztikus módon közelíti meg a problémákat. Sok kiskamasz bezárkózik a szobájába, nehezen nyílik meg, a szülőkkel nem beszél, esetleg nem is barátkozik, és nem akarja a problémáit másokkal megosztani. A kineziológiai kezelés során “beszél” helyette az izom – a személyre szabott korrekciós eszközök pedig egy magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb útra vezetik őket.








Szólj hozzá te is a cikkhez!