A mindennapi stressz hatásai

A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti. Egy komplex betegség elindítója is lehet. Okozója a rohanó életformánk, a határidők, a minket érő hirtelen külső impulzusok, döntési szituációk, vagy akár a dugók, a tömeg, a zaj. Mindezen tényezők következtében könnyen érezhetjük úgy, hogy túl nagy nyomás van rajtunk, és könnyen elveszíthetjük az irányítást életünk és döntéseink felett.

Természetesen egyénenként eltérő, hogy kinek melyik tényező okozza a legnagyobb stresszfaktort. A stressz valakit kimondottan inspirál, teljesítménynövelő hatása van, azonban van, akit már a legkisebb feszültség is képes elbizonytalanítani és stresszhelyzetet generálni.

Stressz, a szorongás folyamatának és kialakulásának a lényege a magunk iránti elégedetlenség és félelem attól, hogy minden aktív részvételünk ellenére sem tudjuk megoldani az adódott konfliktust- stressz – szorongás szituációt, kontrollálhatatlanná válik számunkra még igyekezetünk ellenére is a helyzet, vagy hogy nem vagyunk még mindig „elégségesek” a környezet számára. Valójában ezek azok a stressz -pont tényezők, melyek állandósult belső szorongás érzetet válthatnak ki bennünk. A belső szorongás, stressz, a megfelelési kényszer olyan szintű ellenállást is létrehozhat bennünk, amely az ún. kiégéshez (burn out) is elvezethet.

Amikor valódi stressz, életmentő vészhelyzet tárul elénk, tudatunk semmilyen formában nem befolyásolja szervezetünk energetikai válaszreakcióját, mert pontosan tudjuk, hogy a megoldáshoz erre van szükségünk. Az, hogy milyen formában használjuk fel ezt a plusz energiát (pozitív stressz reakció), az adott helyzet és alkalmasságunk határozza meg. Erre a stresszhelyzetmegoldásra szokták azt mondani, hogy például szégyen a futás, de hasznos, vagy nem tudom, hogy volt hozzá merszem, nem is gondolkodtam, de pl. felmásztam érte a fára, pedig tériszonyos vagyok. Ez olyan ösztönös védelmi stressz helyzet és stresszreakció is lehet, hogy akkor is a fuldokló után vetheti magát az ember, ha nem is tud úszni!

A mindennapi stressz hatásai

Ezt az életmentésre vonatkozó tudatos gondolkodási képtelenséget az agyunkban lévő, ún. Stressz Központunk biztosítja (KIT- Közös Integratív Terület). A stresszor (azaz, a stressz aktivációt kiváltó tényező) megjelenésekor azonnal olyan emlékek után kutat az agy, amellyel az adott stressz helyzet leginkább megoldható. Ekkor az agy egyéb területeinek akár a 75%-át is blokkolhatja, hogy előtérbe helyezze a túlélést. Tehát ilyen mérvű stresszblokkolódás esetén nem tudunk gondolkodni, ezáltal a választási lehetőségeinknek mérlegelése, illetve kihasználási lehetősége is csökken.

TÜRELEMMEL, szellemi képzelőerőnkkel, pozitív gondolatainkkal (arra gondolok többet, amit valójában akarok, és nem arra, amit nem) és ehhez társuló érzelmeinkkel, képesek vagyunk szervezetünk energetikai rendszerét spontán módon harmonizációra inspirálni, illetve megadni számára a harmonizáció lehetőségét. A kineziológia éppen ezért rengeteget tud segíteni, a stressz oldásában. Megtalálva a probléma/blokk/stresszt kiváltó okokat, azt felülírva, új szabályrendszereket felállítva, képezi le a számunkra korábban stresszhelyzetet okozó tényezőket. Agyunk működése ugyanis zseniális, teremtő tulajdonsággal bír, de akár a saját ellenségünké is válhat, ha nem jól programozzuk.

A megoldásra fókuszáló és pozitív gondolatoknak, érzelmeknek, kimondott szavaknak messzemenően magasabb frekvenciaszintjük van, mint az elnyomó, passzív vagy negatív stressz – szorongás kiváltó gondolatoknak, illetve szavaknak.

Figyeljünk mindig a gondolataink (és beszédünk) által kiváltott érzelmi (stressz) reakcióinkra! Addig nem fogjuk valóban jól érezni magunkat (azaz stressz – szorongás hatás alatt érezzük magunkat), amíg nem hoztunk valóban megfelelő és pozitív irányba mutató döntést magunkban, és nem követjük azt. Stressz helyzetek és szorongást kiváltó helyzetek esetén keressük és fogadjuk el mások segítségét is!