Szégyelld magad!(?)

A társadalmi normák és elvárások minden közösségben meghatározó szerepet játszanak. Ezek formálják a viselkedésünket, befolyásolják döntéseinket, és alakítják az identitásunkat. A társadalmi szabályozásban két alapvető érzelmi hajtóerőt különböztetünk meg akkor, ha az egyén hibát vét: az egyik a bűntudat-alapú, a másik a szégyen alapú hozzáállás. Hazánkban egy erősen szégyen alapú kultúrát működtetünk, ami különösen erős hatást gyakorol az emberek mindennapjaira.

Szégyen alapú kultúrák jellemzői

A szégyen alapú kultúrákban a legfontosabb társadalmi szabályozó erő a külső megítélés. Az emberek azért viselkednek a normáknak megfelelően, mert félnek attól, hogy megszégyenülnek, kirekesztődnek vagy elveszítik a társadalmi státuszukat. Ez különösen igaz olyan országokra, ahol a közösségi elvárások és a hagyományok kiemelkedő szerepet játszanak. Ezekben a kultúrákban a szégyen gyakran már gyermekkorban beépül az egyén pszichéjébe. Jelmondata a “Szégyelld, magad!”, amiért hibáztál. Az oktatási rendszerben, a családokban és a munkahelyeken is jelen van a „Mit fognak szólni mások?” mentalitás. A megszégyenítés az egyik legerősebb büntetés, a szégyen szinte ráég a hibát vétőre. Ez a típusú megtorlás hierarchia-alapú (én fent – te lent), nem segít a tanulságok levonásában (Legközelebb így és így járj el), sőt egyáltalán nem törekszik a kapcsolat fenntartására, hisz egyedül hagy a szégyenben. Ez hosszú távon szorongáshoz, a közösségi térből való visszahúzódáshoz és önértékelési problémákhoz is vezethet, s ennek hatása gyakran generációkon keresztül érezhető.

Íme néhány jellemző mondata a szégyen alapú kultúráknak:

-Ne hozz szégyent a családra!
-Nehogy beégess mások előtt!
-Mit gondolnak a szomszédok?

Bűntudat alapú kultúrák jellemzői

A bűntudat alapú kultúrák ezzel szemben inkább a belső erkölcsi normákra fókuszálnak. Az egyének akkor érzik magukat rosszul, ha megszegik saját morális értékeiket, függetlenül attól, hogy mások mit gondolnak róluk. Ez az attitűd különösen azokban a társadalmakban domináns, ahol az individualizmus nagyobb szerepet kap. A “Szégyeld magad” mentalitás helyét a “Hibáztál, ezért legközelebb próbáld így és így” veszi át. A kapcsolat megőrzése kiemelkedő fontosságú: “Ezt most elrontottad, de köztünk azért minden rendben van: szeretlek és elfogadlak.” A megszégyenítéssel ellentétben az egyén a korrekcióra tud koncentrálni, mert tudja, hogy legközelebb képes lesz jobban csinálni.

Íme néhány jellemző mondata a bűntudat alapú kultúráknak:

-Ha hibázol, tanulj belőle és lépj tovább!
-Ha rosszat tettél, kérj bocsánatot és tedd jóvá!
-A hibázás az élet része, mindenkivel megesik!

Szégyelld magad!(?)

Társadalmi hatások

A szégyen alapú társadalomban élő emberek hajlamosak a megfelelési kényszerre, az önbizalomhiányra és az öncenzúrára. Ez megjelenik a munkahelyeken, ahol az emberek félnek felszólalni, és inkább elkerülik a konfliktusokat. Az iskolákban a diákok sokszor nem mernek kérdezni, mert attól tartanak, hogy butának tűnnek. Az egyetemi hallgatók “hallgatnak”. A családokban a hibák és kudarcok tabutémának számítanak, és a kritikát gyakran szégyenérzet kíséri.

A szégyen jelenléte az egész társadalomban megfigyelhető. A politikai és gazdasági döntések során is sokszor érvényesül a félelem attól, hogy egy bizonyos döntés vagy cselekedet „rossz fényt vet” az egyénre vagy egy csoportra. Emiatt nehezen indulnak be az innovációk és a változások, hiszen az emberek félnek a kudarctól és az azzal járó megszégyenüléstől.
Hogyan lehet oldani a szégyen okozta stresszt?

Bár a szégyen erősen beépült például a magyar társadalomba, szerencsére léteznek hatékony módszerek ennek a negatív érzelmi hatásnak a csökkentésére. A kineziológia One Brain® ága például kiváló eszközt nyújtanak az érzelmi blokkok oldására és az önértékelés javítására. A kineziológia One Brain® technikák segítenek az érzelmi stressz felismerésében és feldolgozásában. Az izomtesztelésen alapuló módszer lehetővé teszi, hogy tudatalatti szinten is azonosítsuk és feloldjuk a múltbeli traumák és szégyenérzet hatásait.