Szia belső gyermekem!

Keveseknek adatik meg a biztonságos és önfeledt gyermekkor. Jellemzőbb az, hogy gyermekként szorongást, verbális vagy fizikai bántalmazást, magányt, szégyent, bűntudatot és megalázottságot kellett átélnünk és pszichológiai szükségleteink nem, vagy alig kerülnek kielégítésre a családi rendszerünk zavarai miatt. A pszichológia és a One Brain® kineziológia is ismeri a belső gyermek fogalmát, aki felnőtt életünkre, döntéseinkre, választásainkra, jelen lelkiállapotunkra is hatással van. A jó hír, hogy ha felismerjük létezését és működését, gondoskodhatunk róla, sőt léteznek módszerek és gyakorlatok a gyógyítására.

Miért érdemes foglalkozni belső gyermekünkkel?

Képzeld el, hogy egzisztenciával, családdal rendelkező, felnőtt emberként éljük az életünket, amikor egy barátunk vagy ismerősünk elfelejt megjelenni egy eseményen, amit megígért, amire meghívtuk és ahol számítunk rá. Ha ilyenkor szinte kezelhetetlenül intenzív érzések törnek ránk, például dührohamot kapunk, összeomlunk vagy sírógörcsben törünk ki, alapos gyanú merülhet fel, hogy a történteket nem személyiségünk egészséges felnőtt részéből reagáltuk le: megértéssel, érdeklődéssel vagy kíváncsisággal. Ha ilyenkor az egyedülléttől, elhagyatottságtól való félelem, sőt egyenesen a szégyen érzése jelenik meg, nagy valószínűséggel gyermekkori – talán rég elfeledett – élményünk aktiválódott. Ebben a sérülékeny gyermeki állapotban az érzések túlzóan nagy erővel törnek fel, és a pillanat tört része alatt visszarepítenek minket a régi gyerekkori történés fojtogató légkörébe…

Nem emlék… hanem reakció

Ilyen felfokozott és irracionális állapotainkban nehezen tudunk hozzáférni a szokásos megküzdési stratégiáinkhoz és problémamegoldó készségeikhez; egészséges felnőtt énünk ugyanis átmenetileg nem elérhető. Aki átélt már hasonlót, tudja, hogy a érzéseknek, sőt fizikai érzeteknek ez a rohama nagyon szorongató tud lenni, környezetünk számára pedig egyenesen érthetetlen, ijesztő, de legalábbis visszatetszést keltő. Tudatunk szinte beszűkül, s ha ez nem lenne elég, sokszor aktiválódik még egy úgynevezett kritikus módunk is (Most miért csinálok ebből ekkora ügyet? Nevetségesen viselkedek… Röhejes vagyok… Miért nem tudok normális lenni…), aki látja, mi történik, érzékeli a túlreakciót és a nem adekvát viselkedést – s mindez a sérült módra még egy szégyen réteget is ráhúz.

Szia belső gyermekem!

Hogyan gyógyul a belső gyermek?

Ha sikerül rálátnod gyermekkori érzelmi szükségleteidre, valamint felszínre hozni és átdolgozni az ebből adódó sérüléseidet, érvényesíteni a gyermekkori érzéseket és törődéssel, gondoskodással fordulni sérült belső gyermekhez, idővel csökkeni fog a nehéz érzelmek intenzitása és rugalmassabbá válik a gondolkodásod. Sok gyakorlással önmagad válhatsz belső gyermeked gondozójává, és lépésről-lépésre képes leszel semlegesíteni a gyermekkori nehéz és gátló érzéseket.

Soha nem növünk fel teljesen

A belső gyermekkel való foglalkozás segít megérteni és feloldani önmagadnak ezt az elnémított, elidegenített, elfelejtett részét, amit egész felnőtt életedben tudat alatt próbáltál elnyomni.

Pedig ő figyelemért könyörög minden pillanatban. Ha nem foglalkozunk vele, elszakadunk éltető gyökereinktől, ami a boldogtalanság biztos garanciája. Ha viszont felvesszük vele a kapcsolatot és teret biztosítunk számára felnőtt életünkben, kreativitás, inspiráció és izgalom költözik vissza a mindennapjainkba. A belső gyermek gyógyítása és felnevelése egy csodálatos és hálás utazás sok felismeréssel, örömmel és rácsodálkozással – ha szeretnél ebben támogatást kapni, a One Brain® kineziológia sajátos eszköztárával segít rátalálni érzelmi szükségleteidre, valamint felszínre hozni és átdolgozni az ebből adódó sérüléseidet.

Következő blogbejegyzésem olyan gyakorlatokat osztok meg veled, melyekkel neki is kezdhetünk a munkának!