Kognitív torzítás a kineziológiai oldásban

A kineziológiai oldás egyik legérdekesebb pontja nem mindig ott történik, ahol elsőre gondolnánk.  Nem az izomtesztnél.  Nem a korregressziónál.  És nem is az érzelmi felismerésnél. Hanem ott, ahol a gondolat csendben tovább dolgozik. Mert előfordul, hogy az érzelmi blokk oldódik… a test reagál… a kliens megkönnyebbül … majd néhány hét múlva ugyanaz a történet tér vissza.
Mintha a kör újraindult volna.

A kineziológiai továbbképzés egyik fontos kérdése, hogy miért tér vissza ugyanaz a minta az érzelmi oldás után.

A pillanat, amit sok kineziológus ismer…
Képzeljünk el egy kineziológust, aki már rutinos a technikákban.  Pontosan követi a protokollt, stabil az izomteszt, szépen kirajzolódik az érzelmi gyökér.
Az oldás után a kliens arca kisimul.
Mély levegő.
Csend.

Minden jel arra utal, hogy a folyamat lezárult.
A következő alkalommal azonban ugyanaz a minta jelenik meg, ugyanaz az értelmezés, ugyanaz a belső narratíva, ugyanaz a reakció.
Ilyenkor könnyű azt gondolni:  „Nem volt elég mély az oldás.”  „Valamit nem találtunk meg.”
Pedig sokszor nem az érzelem marad érintetlen.  Hanem a gondolati minta.

Mi az a kognitív torzítás és miért ilyen erős?

A kognitív torzítás automatikus, torzított értelmezési séma.  Egy gyors, túlélésre hangolt gondolati rövidítés.
Az idegrendszer nem a valóságra reagál közvetlenül, hanem az értelmezésre.  Ha az értelmezés változatlan marad, az idegrendszeri aktiváció is könnyen visszatér.
Ezért történhet meg, hogy:

az érzelmi blokk oldódik,
a testi válasz rendeződik,
de a gondolat újra aktiválja a rendszert.

Esemény → Gondolat → Érzelem → Test → Viselkedés.  Ha a gondolat érintetlen marad, a kör könnyen újraindul.

Amikor az izomteszt a gondolatra reagál

A limbikus rendszer érzékenyen reagál a belső narratívára.  A „minden vagy semmi” típusú gondolkodás, a katasztrofizálás, a mentális szűrés vagy a gondolatolvasás mind képes aktivációt létrehozni.
Az izomteszt erre az aktivációra reagál.  Nem a logikára.  Nem az objektív tényekre.  Hanem az idegrendszeri válaszra.
Ezért válik a torzítás önbeteljesítő körfolyamattá.

A torzítás felismerése: a hallás művészete

A kliens beszédében gyakran megjelennek jellegzetes minták:

„mindig”
„soha”
„biztos azt gondolja…”
„ha ez történik, akkor minden összeomlik”
„ha így érzek, akkor ez biztos igaz”

Ezek nem egyszerű szófordulatok.  Ezek kapuk a mélyebb alapmeggyőződésekhez. A kérdés nem az, hogy a kineziológus vitatkozik-e velük. A kérdés az, hogy észreveszi-e őket. Amikor a diffúz élmény konkrét mintává válik, a folyamat strukturáltabbá és tudatosabbá válik.

Kognitív torzítás a kineziológiai oldásban – szakmai webinár kineziológusoknak

A kineziológus saját torzításai

A torzítás nemcsak a kliens oldalán jelenhet meg.
A „kell”-állapotok.  A túlzott felelősségvállalás.  A perszonalizáció a praxisban.  A finom címkézés.  A „jó segítőnek mindig…” típusú belső narratívák.

Ha a kliens torzít, az emberi jelenség.  Ha a kineziológus torzít, az a folyamat minőségére is hatással lehet.

Az önreflexió nem önkritika, hanem szakmai stabilitás.

Az átkeretezés nem vitatkozás

A kognitív torzítás integrálása nem jelenti a kliens gondolatának „kijavítását”.  Nem konfrontáció.  Nem meggyőzés.
Hanem perspektíva-tágítás.
Idegrendszer-barát eszközök segíthetnek ebben, például:

tényellenőrzés (Evidence check),
nyelvi finomítás,
három forgatókönyv technika,
felelősség-pite,
„három jó dolog” gyakorlat,
barát-teszt.

Ezek nem lecserélik az érzelmi oldást. Hanem kiegészítik azt.

A kör akkor nem indul újra, ha a gondolat is változik

Nem a valóság a legerősebb hatású tényező, hanem az értelmezési minta.
Amikor a gondolat módosul, az idegrendszer másképp reagál.  Amikor az idegrendszeri válasz módosul, a testi reakció is követi.
A kineziológiai oldás így válik teljesebbé: érzelem és gondolat együtt mozdul.

Hol lehet ezt mélyebben megérteni?

Kognitív torzítások a kineziológiai oldásban
Online szakmai webinár kineziológusoknak: https://naturterapia.hu/webinar/kognitiv-torzitasok-a-kineziologiai-oldasban/

Ez a gyakorlati szemléletű online szakmai webinár kifejezetten:

One Brain® hallgatóknak,
kezdő és gyakorló kineziológusoknak,
One Brain® módszerrel dolgozó szakembereknek szól.

A webináron többek között szó lesz:

Miért túlélési stratégia a torzítás?
Miért reagál rá az izomteszt?
Hogyan ismerhető fel a torzítás a kliens beszédében?
Hogyan tudatosíthatók a szakember saját mintái?
Milyen idegrendszer-barát átkeretezési technikák alkalmazhatók azonnal a praxisban?