Békülj ki Magaddal!

Ha valami bánt, hajlamosak vagyunk a világot feketének látni és vagy elmerülünk mélységébe, hogy az még ébenibb legyen, vagy igyekszünk pótcselekvésekkel gyorsan kiszínezni, felületesen kezelni a problémát, ahelyett hogy itt is törekednénk az arany középútra és a megoldásra. Meglátva a problémában a megoldandó blokk oldásának lehetőségét.

Amikor intenzív, kellemetlen érzelem vagy érzés fog el a jelenben, hunyd le a szemed és merülj el az érzésben. Fedezd fel magadban, mit vált ki belőled és próbáld megnevezni az érzést, mely egy buborék formájában bukkan elő belőled. Az érzelmeink olyanok akár a hírnökök, légy hálás értük, hisz hírt hoznak a bensődből, fogadjuk az üzenetet, amelyet az érzelmi fájdalom közöl velünk. Ne ártó hatásként értelmezd, igyekezz úgy felfogni, mint egy segélykiáltás. Fogadnunk kell és meg kell értenünk, mit akar közölni velünk.

Könnyebben megértheted, hogy mi zajlik benned, ha elképzeled, hogy egy házban állsz, s gyermeki éned odakint áll és sír, hogy engedd be. Figyelmen kívül hagyhatod a gyermeki könyörgést, aki veled akar lenni a házikóban vagy kinyithatod az ajtót és beeresztheted.

Amikor az érzelmeid felé mozdulsz el és magadat megnyitva megtapasztalod őket, akkor lényegében kitárod az ajtót a gyermekkori énednek és magadhoz engeded, ezáltal tudsz teljesen integrálódni és nem pedig menekülsz a téged üldöző fájdalmak elöl. Ez egy igaz és tartós béke kezdete, többé nem érzed szükségét, hogy csillapítsd, irányítsd, elkerüld negatív érzelmeidet, miért is tennéd, hisz ezek éned legigazibb kifejeződései. Ismerd fel, a heves érzelmi reakcióidnak oka van. A mai rohanó világban bőven találunk menekülő útvonalakat, de ha csak futsz és futsz, ráeszmélsz, hogy a futás sohasem ér véget, s hogy valójában a meneküléstől szenvedsz.

Ha egy félelemmel, kellemetlen érzéssel szemben feltétel nélküli figyelemmel és szeretettel fordulsz belső, gyermeki éned felé és jelenlétet tanúsítasz önmagaddal szemben, nem pedig menekülsz, olyan gyermeki szeretet adsz önmagadnak, melyből gyermekként nem kaptál eleget. Légy jelen azzal ami felmerül, akármi is legyen az. Ez az, ami a valódi gyógyulást elhozza, semmi sem bír nagyobb erővel, mint a feltétel nélküli szeretet valódi jelenléte. Ha a folyamat bármikor is nehéznek vagy elviselhetetlennek bizonyul, összpontosítsd és tudatosítsd légzésedet. A lélegzet teret nyit benned az érzelemnek, hogy meg tudd őrizni azt. Az érzés érzetein van a hangsúly, nem pedig a róluk szóló mentális történeten.

Ahhoz, hogy igazán kitörhess a mentális történetből és átléphess az érzésbe, próbálj meg leírni, felismerni bármit, ami az érzelem vagy érzés érzetének különleges minőségére utal, néha elég ha csak hagyod. Ismerd meg, nevezd meg az érzést, arra bíztatlak, hogy hagyd, hogy áramolhasson, ez kivételes gyógyító hatással bír. Ha zokogás vagy reszketés tör rád, ne ijedj meg, hisz gyógyulsz. Tudatára kell ébrednünk az emléknek, mert az segít a jelenlegi fejlődésünkben. Gyakran az elmének és az érzelemnek egyaránt gyógyulásra és egyesülésre van szüksége.

Az érzelmeid kibogozásához és a kapcsolatfelvételhez, egy kineziológiai kezelés is sokban hozzá tud járulni. Egy külső szem mindent jobban lát, főként ha az szakavatott és az összefüggéseidre rá tud könnyedén vezetni, így saját sikeredként megélve a probléma megoldását. A stabilizációhoz, lelki egyensúlyod optimializáláshoz pedig esetleg még Bach-virágokat is alkalmaz, melyek szelíd módon a hétköznapokban is segítik a harmonizálásodat belső gyermeki éneddel.